Kosztolányi Dezső: Álom és ólom epub
Katt rá a felnagyításhoz
|
|
Részlet az eKönyvből:
JÓSNŐK
Tizennégyen vannak! Most mind a tizennégy alázatos ravaszsággal hűsöl a rendőrségi bör-tönben, hogy elvárja az ítéletet, és aztán újra tovább űzze Püthia kétes művészetét. A többi pedig, akiket nem csípett el az ügyes razzia, ebben a pillanatban is ott guggol a kis asztalka mellett, és okulárén keresztül lesi a kártyák színes bölcsességét, hogy még színesebbet hazudjon a kisírt szemű hivatalnoklánynak a hercegről, aki tulajdonképpen segédkönyvelő vagy mi a törlesztési bankban, és végül, természetesen, eljön a leányért. A kártya elkeveredik, és a játék újra kezdődik.
Mi tűrés-tagadás: a kártyát mi emeljük, s a játékot magunk játsszuk. És akárhogyan borzong-junk a gondolat ellen mi, félműveltek, műveltek és túlműveltek, tudjuk, hogy ezek az égetni-való, förtelmes nénikék pötyögő szájukkal és különössé satnyuló, fönséges gesztusukkal egytől egyig a mi éhező fantáziánk megtestesülései. Vagy van-e valaki, aki egyik-másik bódult másodpercében nem ült fel fogatlan bölcsességüknek? Csak valljuk be nyugodtan, hogy mindnyájan elkápráztunk már tőle. Hogy vannak olyan félóráink is, mikor hittel hiszünk a túlfűtött idegélet csodáiban, és esküszünk a finoman felhúrozott női szervezetre, melynek idegpályáin ösztönös reszketéssel vonaglik végig a jövendő. Ilyenkor az igazság égi csöppjei gyanánt szívjuk magunkba a pletyka, a női hazudozásvágy és a Weininger-féle logical insanity olcsó szüredékét is, amit ezek a balkörmű Kasszandrák, ezek a négylábú széken kuporgó kültelki Püthiák árulnak.
JÓSNŐK
Tizennégyen vannak! Most mind a tizennégy alázatos ravaszsággal hűsöl a rendőrségi bör-tönben, hogy elvárja az ítéletet, és aztán újra tovább űzze Püthia kétes művészetét. A többi pedig, akiket nem csípett el az ügyes razzia, ebben a pillanatban is ott guggol a kis asztalka mellett, és okulárén keresztül lesi a kártyák színes bölcsességét, hogy még színesebbet hazudjon a kisírt szemű hivatalnoklánynak a hercegről, aki tulajdonképpen segédkönyvelő vagy mi a törlesztési bankban, és végül, természetesen, eljön a leányért. A kártya elkeveredik, és a játék újra kezdődik.
Mi tűrés-tagadás: a kártyát mi emeljük, s a játékot magunk játsszuk. És akárhogyan borzong-junk a gondolat ellen mi, félműveltek, műveltek és túlműveltek, tudjuk, hogy ezek az égetni-való, förtelmes nénikék pötyögő szájukkal és különössé satnyuló, fönséges gesztusukkal egytől egyig a mi éhező fantáziánk megtestesülései. Vagy van-e valaki, aki egyik-másik bódult másodpercében nem ült fel fogatlan bölcsességüknek? Csak valljuk be nyugodtan, hogy mindnyájan elkápráztunk már tőle. Hogy vannak olyan félóráink is, mikor hittel hiszünk a túlfűtött idegélet csodáiban, és esküszünk a finoman felhúrozott női szervezetre, melynek idegpályáin ösztönös reszketéssel vonaglik végig a jövendő. Ilyenkor az igazság égi csöppjei gyanánt szívjuk magunkba a pletyka, a női hazudozásvágy és a Weininger-féle logical insanity olcsó szüredékét is, amit ezek a balkörmű Kasszandrák, ezek a négylábú széken kuporgó kültelki Püthiák árulnak.
Hasonló termékek
